
A sorozat legfbb forgatsi helyszne az Illinoisi Joliet brtn. Az eltltekkel felptetett intzmny 1858-ban nylt s 761 fogvatartott befogadsra tettk alkalmass. Megpltekor a legnagyobb amerikai brtn volt, amely mintaknt szolglt a ksbb plkhz is. Az amerikai polgrhbor sorn bnzk s hadifoglyok egytt tltttk itt bntetsket. 1872-re a bentlakk szma 1239-re emelkedett. Az 1870es vektl kezddtt a rabok foglalkoztatsa. A hallos itleteket akasztssal hajtottk vgre egszen 1928-ig, amikor zembehelyeztk a villamosszket, amely a hallbntetsek 1962-es eltrlsig teljestett szolglatot, sszesen 13 alkalommal. Az 1990-es jbli bevezets ta az tletvgrehajts injekcival trtnik. A brtn lassan haladt a korral, 1910-ben mg nem volt folyvz a cellkban. A fogvatartottak szma 1990-ben volt a legmagasabb, 1300 f. Az plet llagnak drasztikus romlsa ellenre mg 2000-ben is 1156 lakja volt, s 541 fs szemlyzet dolgozott az vi 333 milli dollrbl fenntartott intzmnyben. A 1990es vekben mr csak tmeneti ideig tartottak itt eltlteket, ltalban kevesebb mint egy hnapig, mieltt sztosztottk ket a hossz idej bntetskre kijellt intzmnyekbe. Az elavult s veszlyes krnyezet, valamint a kltsgvetsi megszortsok eredmnyekppen 2002-ben a rabokat tszlltottk a Statevillei brtnbe, majd 2004-ben a Joliet brtnt vgleg kirtettk. Egyedlll atmoszfrja mr korbban is felkeltette a filmesek figyelmt, pldul forgattak itt a 'The Blues Brothers' s 'The Sting' cm filmek ksztsekor is.
|